I.
Bevezető
Minden Ölveczky nagypapa arról mesél,
hogy Lengyelországból jöttünk. Én nagyon szeretem a lengyeleket, mindig büszke
is voltam rájuk, de sajnos rokonságban nem vagyunk.
2008. májusában beszéltem egy lengyel
pappal, aki megerősítette, hogy nevünknek semmi köze a lengyel nyelvhez és
ilyen névvel még nem is találkozott. Ha lengyel név lenne, kiejtés szerint így
írnák: Ylwecki.
A napokban került a kezembe egy eredeti
latin nyelvű okiratunk a XVII. századból (1618. április 11.), amelyben egy
nevet mindenki Paskállnak olvasott. Pedig az helyesen Gacsály. És ez csak egy
kis ízelítő a névtorzulásokból.
Én nyilván nem tudok úgy írni, mint a XVII.
századi írnokok, de tegyünk egy gyenge kísérletet:
Én Ölvedyt írtam le. Lehet, hogy
szlávul, lengyelül kiejthetetlen, vagy csak egyszerűen a "d" betűből
"ck" lett? Hát nézzünk utána!
II.
A nevünk változásai
1.
Ölveczkyk
Ismereteim szerint a főág Érsekújvárott
élt. A "czk" végződés még a XX. századot megelőzően ragadt a
nevünkhöz. Volt, aki visszamagyarosított Ölvedyre, például Dr. Ölveczky László 1910-ben (Érsekújvár,
Nyitra vm., 1903. máj. 22.-Bp., 1931. jún. 21.): költő, publicista. -
Érsekújváron érettségizett. Az egyetemet Bp-en Eötvös-kollégistaként, Berlinben
és Párizsban végezte.
2.
Ölvedyek
Az Ölvedyek vadász ölyv tenyésztéssel
foglalkoztak.
A lápos területen elterjedt ölyveiről
elnevezett Ölyves község a névadó. Az -es melléknévi rag régies változata a -di
(farkas-farkadi, kerekes- kerekdi, ölyves-ölyvedi) A korábban Nyíradonyban, illetve
mellette, Gacsályban élő család egyik ága költözött a felvidéki Ölyvesre. Ma
NagyÖlvednek nevezik a falut (szlovák neve 1920-tól Velké Ludince).
3.
Eölvedyek
Korábban E betű előzte meg az ö betűt.
Előtte pedig még Ölyves Otves, Ölves, Eölwessy (1573) néven szerepelnek őseink.
(A község neve: Wlues (1321), Ewlues (1410), Elwes, Elywes, Ölyves névre
módosult.…) Az "y"
végződés, nem más mint az "i" betű korai megjelölése. Nem nemesi
rang, de annyit mutat, hogy a család megtartotta a hagyományos írásmódot, a nevünk
régi és soha nem voltunk szolgák.
4.
Gacsályiak
Az Ölvedyek kb. a XV. századtól gyakran
használták az Ölvedy-Gacsály nevet együtt, feltételezhetően Gacsály helységből
Ölyvesre költözött ág megkülönböztetésére. A Gacsály nevet nem szívesen tették
volna le, hiszen ez mutatta ősi származásukat. Gacsaly falut birtokló Tiba
Ellős (1310-1341) vette fel a Gacsályi nevet először.
5.
Tibák
Tyba Ellős nagyapja, I. Tiba gróf
(comes) (1250-1280) a Gutkeled nemzetség sárvármonostori ágához tartozott. A
Tiba igen ritka név, ezidőtájt csupán a Tomaj nemzetségnél (Talmács törzs) találunk
ilyen nevet.
6.
Gutkeledek
Gut pécsi ispán, Keled bácsi ispán volt
1093-ban.
Kézai Simon leírása
Kézai Simon szerint Svábországból
érkeztek Stauf várából. Lovagok, testőrségi szolgálatra, Orseolo Péter
kíséretében. (Orseolo Pétert Szent István királyunk kinevezte a testőrsége
parancsnokának, majd 1038 és 1041 között magyar király volt.)
Én másképpen gondolom!
Szerintem a korábban magyar fennhatóság
alatt álló, sváb területekre ideiglenesen kitelepült Gutkeledek, akik testőri
(katonai) feladatot láttak el, szolgálati helyüket helyezték vissza a király
mellé, hacsak nem éppen Szent István rendelte vissza őket.
A Gutkeledek besenyők voltak, akiket a
896-os hazatérést követően az É, ÉNY-i és K határok megerősítésére kért fel
Árpád. Így szereztek jelentős területeket ezeken a vidékeken. Ez nem mond
ellent a 2. feltételezésnek, hogy a Gutkeledek védelmi szolgálatot láttak el. A
besenyők köztudomásúlag katonák: hagyományosan határ és személyvédelmi
feladatokra kiképzett harcosok.
7.
Tomaj nemzetség
A Gutkeledek a besenyő Tomaj nemzetség
egyik ága. A Tomaj nemzetség alapítója Thonuzóba besenyő vezér volt.
8.
Talmács törzs
Anonymus szerint a besenyők Kunországból
érkeztek Taksony vezér behívására 950-es évek második felében.